Tartalom

FÜGGELÉK

A JELENLEG MÜKÖDŐ MELLKASSEBÉSZETI OSZTÁLYOK
( RÉSZLEGEK ).

Orsz. Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet.
Az osztály első vezetője a hazai mellkassebészet meghatározó egyénisége az iskolateremtő Ungár Imre, aki 1949-től nyugdijba vonulásáig
( 1979 ) vezette az osztályt. Az ötvenes években munkatársai voltak Boros József, Kulka Frigyes, Szarvas Ilona, Csorba Lajos és Mécs János.
1952-1955 között a Városmajor utcai Sebésztovábbképző Klinika szakkonziliáriusaként segítette az ottani mellkassebészeti tevékenységet.
Utóda korábbi helyettese, a Szegedről viszatérő Kulka Frigyes. Az osztályt az Orvostovábbképző Intézet tanszékének rangjára emelte, később kinevezték az Orvostovábbképző Egyetem I. Sebészeti Klinika vezetőjévé majd rektorává is és megválasztották a Magyar Sebész Társaság elnökévé. Pályája csúcsán 1989-ben gyors lefolyású betegség okozta halálát. Kulka utóda - 1999-ben bekövetkezett nyugdijba vonulásáig - Pálffy Gyula tanszékvezető egyet. docens, őt követte a jelenlegi vezető Csekeő Attila főorvos, mindketten az Ungár iskola tagjai. A Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Tanszéki Csoport
vezetője Vadász Pál.

Semmelweis Egyetem
A mellkassebészeti tevékenység helyszínei gyakran változtak.
Országosan is első helyszín volt a Sebestény Gyula vezetése alatt működött Baross utcai Sebészeti Klinika, azt követően ( 1952-ben ) alakult ki a Littmann Imre vezette Városmajor utcai Sebészeti Klinika keretén belül működő mellkassebészeti osztály ( Barna László, Keszler Pál ). Ennek tevékenysége folytatódott 1957-től Kudász József alatt ( Besznyák István, Pintér Endre ) amig az intézet profilja át nem alakult. Egyidejüleg ( 1957-1962 között ) mellkassebészeti osztály működött a Rubányi Pál vezette Fiumei úti III. Sebészti Klinikán is ( Keszler Pál, Nádasi Antal ), majd Rubányi Pál átkerült az Üllői úti I. Sebészeti Klinika élére ahol Barna László végzett rendszeresen mellkassebészeti mútéteket haláláig. Ezt követően napjainkig már csak a Szent Istán Kórházban lévő III. Sebészeti Klinikán folyt - legfőképpen gyermek mellkassebészeti - tevékenység, amelyet nyugdijba vonulásáig a Sebestény tanitvány Szőts István végzett, utóda munkatársa Tóth Tihamér.

Budai MÁV Kórház ( MÁV Szanatórium ).
A mellkassebészeti osztály első vezetője Kerényi Imre, Sebestény Gyula rangidős tanítványa, aki 1967-ben tragikus hirtelenséggel hunyt el. Utóda munkatársa Molnár János aki nyugdijba vonulásáig vezette az osztályt.
Őt követte a jelenlegi vezető Svastics Egon, aki először a Csorba Lajos vezette kaposvári mellkassebészeten, utána az Orsz. Onkológiai Intézetnek Besznyák István által vezetett sebészeti osztályán dolgozott. Utóbbi - nyugállományba vonulása után - szakkonziliáriusként ezen az osztályon működik.

Fővárosi Önkormányzat
Budapesten a legrégebbi mellkassebészet ( korábban tüdősebészet ) helyszíne a Szent János Kórház. Az osztályt a negyvenes években Sebestény Gyula vezette, a háborús évek után 1947- ben Jós Kázmér lett az osztályvezető, az ő távozása után 1961-től a III. sz. Sebészeti Klinikáról kinevezett Keszler Pál lett az utóda. A hetvenes évektől az osztály profilja fokozatosan vegyessé alakult és ennek megfelelően neve II. Sebészet-Mellkassebészetté változott. Ez mindaddig fennállt amig a főváros területén a traumatológiai ellátást kényszerű gyorsassággal át nem kellett szervezni és ekkortól az osztálynak helytadó épületben a főváros második legnagyobb baleseti sebészti centrumát alakították ki. Ennek következtében 1981-től a mellkassebészeti tevékenység már csak a sélrültellátásra korlátozódott.
A fővárosi mellkassebészet másik helyszíne a Bajcsy Zsilinszky Kórház, ahol 1953-1961 között, a koncentrált tbc elleni küzdelem éveiben tüdőbelgyógyászati osztályok mellett mellkassebészet is működött Domokos Károly vezetése alatt. Domokos ezt követően nyugállományba vonulásáig az Újpesti Kórházban folytatta mellkassebészeti munkáját. A Bajcsy Kórházban két évtizeden keresztül mellkassebészettel nem foglalkoztak.
1981- től Keszler Pál átkerült a János Kórházból az általános sebészeti osztály élére és egyszersmind megbízták azzal, hogy a kiesett jánoskórházi tevékenység pótlására alakítson ki új mellkassebészeti részleget. Nyugállományba vonulása után 1990-től utóbbi vezetését Mészáros Zsolt vette át.

Orsz.Onkológiai Intézet sebészeti osztálya.
Az Eckhardt Sándor igazgatása alatt működő intézet általános sebészeti osztályán mellkassebészeti tevékenység akkor vette kezdetét, amikor a Városmajor utcai sebészeti klinika sziv-érsebészeti intézménnyé alakult és az ott dolgozó Besznyák István került az osztály élére. Az intézet feladatkörének megfelelően főleg a mellkassebészeti onkológia, a komplex daganatkezelés elvi és gyakorlati vonatkozásaival foglalkozott. Nyugdíjba vonulása után munkatársát Köves Istvánt nevezték ki az osztály vezetőjévé.
A mellkassebészeti tevékenység volumene csökkent.

Orsz. Baleseti és Sürgősségi Intézet.
A Szántó György vezetése alatt 1958-ban megalakult intézet mellkassebészeti osztályának első vezetője Székely Otto, külföldre távozása után az Orsz. Korányi Intézetből áthelyezett Serényi Pál lett, őt követte a jelenlegi vezető Szabó Győző János.
A kilencvenes években Keszler Pál nyugdíjjas szakkonziliáriusként dolgozott az osztályon. Az intézet feladatkörének megfelelően a mellkasi osztály főszerepet játszik a mellkassérültek mindenkori ellátási elveinek kidolgozásában és országos szervezésében. A korábban szélesebb spektrumu mellkassebészeti tevékenység fokozatosan szűkült.

Debrecen.
Az Állami Tüdőgyógyintézet ( korábban Auguszta Szanatórium ) sebészeti osztlyának élére 1948-ban nevezték ki Schnitzler Józsefet, aki Winternitz Arnold asszisztenseként kezdett mellkassebészettel foglalkozni. Az intézet és azon belül a sebészet a kor követelményei szerint kezdetben extrapulmonális tbc -vel is foglalkozott, később vegyes profilúvá vált, kiegészült általános sebészeti és szívsebészeti tevékenységgel, ennek megfelelően 1973- tól már az egyetem II.Sebészeti Klinikájaként működött. Schnitzler 1983-ban vonult nyugállományba. A szívsebészeti működést - még Schnitzler vezetése mellett - Gömöri András kezdte el, majd a klinika élére Péterffy Árpád került, aki Svédországban tett szert jelentős szív és mellkassebészeti tapasztalatra.
Később a szívsebészet önálló klinikává alakult, a II. Sebészeti Klinika vezetésére pedig Sápi Péter általános sebészt nevezték ki, a klinikán belül a Schnitzler tanitvány Sz. Kiss Sándor docens által vezetett mellkassebészeti osztály biztosítja a folyamatosságot.

Szeged
Az I. Sebészeti Klinika vezető profeszorává 1958-ban Petri Gábort nevezték ki. A kiváló szakember és szervező alatt a klinika és azon belül a mellkassebészet kiváltképpen - köszönhetően a szakosodott részlegek vezetésével megbízott vezetőknek- néhány év alatt nemzetközi hírnévre tett szert. Az általános mellkassebészeti osztály élére a Korányi Intézetből Kulka Frigyes, a később önállósodott nyelőcsősebészet élére Imre József akinek nevéhez fűződik a korszerű nyelőcsősebészet meghonosítása, a szivsebészet élére pedig Kovács Gábor került. Mindhárman egyetemi tanári kinevezést nyertek. Imre József pályája csúcsán betegség következtében fiatalon elhunyt.
Petri és Ungár kb. egyidőben bekövetkezett nyugállományba vonulásakor Kulka
visszakerült a fővárosba ( l. fent ), a szegedi mellkassebészetet ( változó klinikai vezetés mellett ) a korábbi szinvonalat őrízve a mai napig a Kulka tanítvány Troján Imre vezeti.

Pécs
A pécsi sebészeti klinikák mellkassebészeti multjából elsőként meg kell említeni Daróczy Gyula nevét aki a negyvenes évek végefelé végzett tüdőműtéteket, egyben ő vezette be Pécsett a korszerű narkózist is.
Kudász József az ötvenes években a II. Sebészeti Klinikán mostoha körülmények között alakította ki az ország második szívsebészeti központját.
A hatvanas években a Póka László vezette régi majd új sebészeti klinikán végeztek mellkassebészeti műtéteket, őmaga cardiatáji műtétekkel és tölcsérmell korrekciókkal foglalkozott, tüdőműtéteket Berger Rezső végzett.
A hetvenes évek végétől a mellkassebészeti tevékenység az egyetemi klinikákon szünetelt, de folytatódott a városi kórház sebészete keretein belül ahol a Korányi Intézetben továbbképzett Alföldi Ferenc vezette a mellkassebészetet. Itt kezdte mellkassebészeti tevékenységét az először Kulka mellett majd Németországban és Angliában hosszabb ideig dolgozó Molnár Tamás aki jelenleg is vezeti a pécsi mellkassebészeti osztályt immár ujra az I. Sebészeti Klinikán melynek jelenleg az Imre József tanítvány Horváth Eörs Péter az igazgatója.

Miskolc
Az ötvenes években Kardos Kálmán vezette a városi kórház egyik régi pavilonjában elhelyezett tüdősebészeti osztályt. 1958-tól a mellkassebészet átkerült a Tüdőkórházba és vezetésével a korábban a Sebestény Klinikán és a Városmajor u. Klinikán dolgozó Marton Györgyöt bízták meg. Átszervezések miatt a városban hosszú ideig szünetelt a mellkassebészeti tevékenység amig végűl 1985-ben Kiss J. István, Schnitzler József rangidős tanítványa és helyettese kinevezést nem nyert a Semmelweis Kórház új több mint 100 ágyas sebészeti osztályának élére. Ő rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb forgalmú mellkassebészetét hozta létre. 2004-ben bekövetkezett nyugállományba vonulásakor a vezetést helyettese az ugyancsak Schnitzler iskolán nevelkedett Szűcs Géza vette át.

Szombathely
Az 1956-os forradalomig Tiroler Zoltán volt a Tüdőkórház keretén belül működő tüdősebészet vezetője. Őt Tóth Jenő követte aki korábban Mátraházán
az ottani Tüdőgyógyintézetben vezette a sebészeti osztályt. Nyugállományba vonulása után a Markusovszky Kórházban létesült korszerű mellkassebészet amelynek élére Szegedről a Kulka tanítvány Kecskés László nyert kinevezést aki az osztályt a mai napig vezeti.

Kaposvár
A tüdősebészet első vezetője Kálmán Géza volt, halála után az Ungár tanítvány Csorba Lajost nevezték ki, aki alatt széles spektrumú mellkas-, majd általános sebészeti tevékenység alakult ki.
Őt halála után helyettese Vincze Károly követte aki alatt a mellkassebészeti osztály részlegként betagolódott az integrált sebészetbe, melynek vezetésére ugyancsak Vincze Károlyt nevezték ki.

Szolnok
A tüdőkórházban működött nagy mellkassebészeti osztálynak Dávid Tivadar volt az első vezetője. A forradalom után a kiváló szervező, ugyancsak Ungár tanitvány Mécs János került a helyére, aki súlyos betegség következtében
1989-ben meghalt és utódjáúl a Schnitzler klinikáról pályázó Czakó Zoltánt nevezték ki. Ám úgy alakult, hogy szervezési és személyi szempontok a vezetők gyakori változását hozták maguk után.
Rövid időre Mécs János helyettese, a szintén korán elhalálozott Radeczky Gábor került az osztály élére amely betagolódott a megyei Hetényi Géza Kórház sebészeti osztályába. Néhány évnyi szünet után a jelenlegi osztályvezető Dinka Tibor megújította a mellkassebészeti tevékenységet.

Kecskemét
A megyei kórház sebészeti osztálya keretén belül működik az ország legfiatalabb mellkassebészete, vezetője a szegedi iskola tanítványa Kovács Károly.

A hagyományos mellkassebészeti multtal nem rendelkező kórházaink közül ott végeznek több-kevesebb rendszerességgel mellkassebészeti műtéteket ahol a vezető vagy a vezető csapatának tagja mellkassebész szakorvos és rendelkezik ilyen tapasztalattal. Ezek közül meg kell említeni az Orsz.Onkológiai Intézet sebészeti osztályát amelyet Köves István vezet, Nyíregyházát, ahol a megyei kórház sebész osztályvezető főorvosa a Schnitzler tanítvány Nábrády Zoltán, Győrt ahol a mellkassebészeti tevékenység Pellek Sándor nevéhez fűződik és a Kalocsai Városi Kórházat, melynek sebészetét a Szegedről odakerült Vécsei Béla vezeti.

Tartalom