FÜGGELÉK
A JELENLEG MÜKÖDŐ MELLKASSEBÉSZETI OSZTÁLYOK
( RÉSZLEGEK ).
Orsz. Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet.
Az osztály első vezetője a hazai mellkassebészet meghatározó egyénisége az iskolateremtő
Ungár Imre, aki 1949-től nyugdijba vonulásáig
( 1979 ) vezette az osztályt. Az ötvenes években munkatársai voltak Boros József,
Kulka Frigyes, Szarvas Ilona, Csorba Lajos és Mécs János.
1952-1955 között a Városmajor utcai Sebésztovábbképző Klinika szakkonziliáriusaként
segítette az ottani mellkassebészeti tevékenységet.
Utóda korábbi helyettese, a Szegedről viszatérő Kulka Frigyes. Az osztályt az
Orvostovábbképző Intézet tanszékének rangjára emelte, később kinevezték az Orvostovábbképző
Egyetem I. Sebészeti Klinika vezetőjévé majd rektorává is és megválasztották
a Magyar Sebész Társaság elnökévé. Pályája csúcsán 1989-ben gyors lefolyású
betegség okozta halálát. Kulka utóda - 1999-ben bekövetkezett nyugdijba vonulásáig
- Pálffy Gyula tanszékvezető egyet. docens, őt követte a jelenlegi vezető Csekeő
Attila főorvos, mindketten az Ungár iskola tagjai. A Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti
Tanszéki Csoport
vezetője Vadász Pál.
Semmelweis Egyetem
A mellkassebészeti tevékenység helyszínei gyakran változtak.
Országosan is első helyszín volt a Sebestény Gyula vezetése alatt működött Baross
utcai Sebészeti Klinika, azt követően ( 1952-ben ) alakult ki a Littmann Imre
vezette Városmajor utcai Sebészeti Klinika keretén belül működő mellkassebészeti
osztály ( Barna László, Keszler Pál ). Ennek tevékenysége folytatódott 1957-től
Kudász József alatt ( Besznyák István, Pintér Endre ) amig az intézet profilja
át nem alakult. Egyidejüleg ( 1957-1962 között ) mellkassebészeti osztály működött
a Rubányi Pál vezette Fiumei úti III. Sebészti Klinikán is ( Keszler Pál, Nádasi
Antal ), majd Rubányi Pál átkerült az Üllői úti I. Sebészeti Klinika élére ahol
Barna László végzett rendszeresen mellkassebészeti mútéteket haláláig. Ezt követően
napjainkig már csak a Szent Istán Kórházban lévő III. Sebészeti Klinikán folyt
- legfőképpen gyermek mellkassebészeti - tevékenység, amelyet nyugdijba vonulásáig
a Sebestény tanitvány Szőts István végzett, utóda munkatársa Tóth Tihamér.
Budai MÁV Kórház ( MÁV Szanatórium ).
A mellkassebészeti osztály első vezetője Kerényi Imre, Sebestény Gyula rangidős
tanítványa, aki 1967-ben tragikus hirtelenséggel hunyt el. Utóda munkatársa
Molnár János aki nyugdijba vonulásáig vezette az osztályt.
Őt követte a jelenlegi vezető Svastics Egon, aki először a Csorba Lajos vezette
kaposvári mellkassebészeten, utána az Orsz. Onkológiai Intézetnek Besznyák István
által vezetett sebészeti osztályán dolgozott. Utóbbi - nyugállományba vonulása
után - szakkonziliáriusként ezen az osztályon működik.
Fővárosi Önkormányzat
Budapesten a legrégebbi mellkassebészet ( korábban tüdősebészet ) helyszíne
a Szent János Kórház. Az osztályt a negyvenes években Sebestény Gyula vezette,
a háborús évek után 1947- ben Jós Kázmér lett az osztályvezető, az ő távozása
után 1961-től a III. sz. Sebészeti Klinikáról kinevezett Keszler Pál lett az
utóda. A hetvenes évektől az osztály profilja fokozatosan vegyessé alakult és
ennek megfelelően neve II. Sebészet-Mellkassebészetté változott. Ez mindaddig
fennállt amig a főváros területén a traumatológiai ellátást kényszerű gyorsassággal
át nem kellett szervezni és ekkortól az osztálynak helytadó épületben a főváros
második legnagyobb baleseti sebészti centrumát alakították ki. Ennek következtében
1981-től a mellkassebészeti tevékenység már csak a sélrültellátásra korlátozódott.
A fővárosi mellkassebészet másik helyszíne a Bajcsy Zsilinszky Kórház, ahol
1953-1961 között, a koncentrált tbc elleni küzdelem éveiben tüdőbelgyógyászati
osztályok mellett mellkassebészet is működött Domokos Károly vezetése alatt.
Domokos ezt követően nyugállományba vonulásáig az Újpesti Kórházban folytatta
mellkassebészeti munkáját. A Bajcsy Kórházban két évtizeden keresztül mellkassebészettel
nem foglalkoztak.
1981- től Keszler Pál átkerült a János Kórházból az általános sebészeti osztály
élére és egyszersmind megbízták azzal, hogy a kiesett jánoskórházi tevékenység
pótlására alakítson ki új mellkassebészeti részleget. Nyugállományba vonulása
után 1990-től utóbbi vezetését Mészáros Zsolt vette át.
Orsz.Onkológiai Intézet sebészeti osztálya.
Az Eckhardt Sándor igazgatása alatt működő intézet általános sebészeti osztályán
mellkassebészeti tevékenység akkor vette kezdetét, amikor a Városmajor utcai
sebészeti klinika sziv-érsebészeti intézménnyé alakult és az ott dolgozó Besznyák
István került az osztály élére. Az intézet feladatkörének megfelelően főleg
a mellkassebészeti onkológia, a komplex daganatkezelés elvi és gyakorlati vonatkozásaival
foglalkozott. Nyugdíjba vonulása után munkatársát Köves Istvánt nevezték ki
az osztály vezetőjévé.
A mellkassebészeti tevékenység volumene csökkent.
Orsz. Baleseti és Sürgősségi Intézet.
A Szántó György vezetése alatt 1958-ban megalakult intézet mellkassebészeti
osztályának első vezetője Székely Otto, külföldre távozása után az Orsz. Korányi
Intézetből áthelyezett Serényi Pál lett, őt követte a jelenlegi vezető Szabó
Győző János.
A kilencvenes években Keszler Pál nyugdíjjas szakkonziliáriusként dolgozott
az osztályon. Az intézet feladatkörének megfelelően a mellkasi osztály főszerepet
játszik a mellkassérültek mindenkori ellátási elveinek kidolgozásában és országos
szervezésében. A korábban szélesebb spektrumu mellkassebészeti tevékenység fokozatosan
szűkült.
Debrecen.
Az Állami Tüdőgyógyintézet ( korábban Auguszta Szanatórium ) sebészeti osztlyának
élére 1948-ban nevezték ki Schnitzler Józsefet, aki Winternitz Arnold asszisztenseként
kezdett mellkassebészettel foglalkozni. Az intézet és azon belül a sebészet
a kor követelményei szerint kezdetben extrapulmonális tbc -vel is foglalkozott,
később vegyes profilúvá vált, kiegészült általános sebészeti és szívsebészeti
tevékenységgel, ennek megfelelően 1973- tól már az egyetem II.Sebészeti Klinikájaként
működött. Schnitzler 1983-ban vonult nyugállományba. A szívsebészeti működést
- még Schnitzler vezetése mellett - Gömöri András kezdte el, majd a klinika
élére Péterffy Árpád került, aki Svédországban tett szert jelentős szív és mellkassebészeti
tapasztalatra.
Később a szívsebészet önálló klinikává alakult, a II. Sebészeti Klinika vezetésére
pedig Sápi Péter általános sebészt nevezték ki, a klinikán belül a Schnitzler
tanitvány Sz. Kiss Sándor docens által vezetett mellkassebészeti osztály biztosítja
a folyamatosságot.
Szeged
Az I. Sebészeti Klinika vezető profeszorává 1958-ban Petri Gábort nevezték ki.
A kiváló szakember és szervező alatt a klinika és azon belül a mellkassebészet
kiváltképpen - köszönhetően a szakosodott részlegek vezetésével megbízott vezetőknek-
néhány év alatt nemzetközi hírnévre tett szert. Az általános mellkassebészeti
osztály élére a Korányi Intézetből Kulka Frigyes, a később önállósodott nyelőcsősebészet
élére Imre József akinek nevéhez fűződik a korszerű nyelőcsősebészet meghonosítása,
a szivsebészet élére pedig Kovács Gábor került. Mindhárman egyetemi tanári kinevezést
nyertek. Imre József pályája csúcsán betegség következtében fiatalon elhunyt.
Petri és Ungár kb. egyidőben bekövetkezett nyugállományba vonulásakor Kulka
visszakerült a fővárosba ( l. fent ), a szegedi mellkassebészetet ( változó
klinikai vezetés mellett ) a korábbi szinvonalat őrízve a mai napig a Kulka
tanítvány Troján Imre vezeti.
Pécs
A pécsi sebészeti klinikák mellkassebészeti multjából elsőként meg kell említeni
Daróczy Gyula nevét aki a negyvenes évek végefelé végzett tüdőműtéteket, egyben
ő vezette be Pécsett a korszerű narkózist is.
Kudász József az ötvenes években a II. Sebészeti Klinikán mostoha körülmények
között alakította ki az ország második szívsebészeti központját.
A hatvanas években a Póka László vezette régi majd új sebészeti klinikán végeztek
mellkassebészeti műtéteket, őmaga cardiatáji műtétekkel és tölcsérmell korrekciókkal
foglalkozott, tüdőműtéteket Berger Rezső végzett.
A hetvenes évek végétől a mellkassebészeti tevékenység az egyetemi klinikákon
szünetelt, de folytatódott a városi kórház sebészete keretein belül ahol a Korányi
Intézetben továbbképzett Alföldi Ferenc vezette a mellkassebészetet. Itt kezdte
mellkassebészeti tevékenységét az először Kulka mellett majd Németországban
és Angliában hosszabb ideig dolgozó Molnár Tamás aki jelenleg is vezeti a pécsi
mellkassebészeti osztályt immár ujra az I. Sebészeti Klinikán melynek jelenleg
az Imre József tanítvány Horváth Eörs Péter az igazgatója.
Miskolc
Az ötvenes években Kardos Kálmán vezette a városi kórház egyik régi pavilonjában
elhelyezett tüdősebészeti osztályt. 1958-tól a mellkassebészet átkerült a Tüdőkórházba
és vezetésével a korábban a Sebestény Klinikán és a Városmajor u. Klinikán dolgozó
Marton Györgyöt bízták meg. Átszervezések miatt a városban hosszú ideig szünetelt
a mellkassebészeti tevékenység amig végűl 1985-ben Kiss J. István, Schnitzler
József rangidős tanítványa és helyettese kinevezést nem nyert a Semmelweis Kórház
új több mint 100 ágyas sebészeti osztályának élére. Ő rövid idő alatt az ország
egyik legnagyobb forgalmú mellkassebészetét hozta létre. 2004-ben bekövetkezett
nyugállományba vonulásakor a vezetést helyettese az ugyancsak Schnitzler iskolán
nevelkedett Szűcs Géza vette át.
Szombathely
Az 1956-os forradalomig Tiroler Zoltán volt a Tüdőkórház keretén belül működő
tüdősebészet vezetője. Őt Tóth Jenő követte aki korábban Mátraházán
az ottani Tüdőgyógyintézetben vezette a sebészeti osztályt. Nyugállományba vonulása
után a Markusovszky Kórházban létesült korszerű mellkassebészet amelynek élére
Szegedről a Kulka tanítvány Kecskés László nyert kinevezést aki az osztályt
a mai napig vezeti.
Kaposvár
A tüdősebészet első vezetője Kálmán Géza volt, halála után az Ungár tanítvány
Csorba Lajost nevezték ki, aki alatt széles spektrumú mellkas-, majd általános
sebészeti tevékenység alakult ki.
Őt halála után helyettese Vincze Károly követte aki alatt a mellkassebészeti
osztály részlegként betagolódott az integrált sebészetbe, melynek vezetésére
ugyancsak Vincze Károlyt nevezték ki.
Szolnok
A tüdőkórházban működött nagy mellkassebészeti osztálynak Dávid Tivadar volt
az első vezetője. A forradalom után a kiváló szervező, ugyancsak Ungár tanitvány
Mécs János került a helyére, aki súlyos betegség következtében
1989-ben meghalt és utódjáúl a Schnitzler klinikáról pályázó Czakó Zoltánt nevezték
ki. Ám úgy alakult, hogy szervezési és személyi szempontok a vezetők gyakori
változását hozták maguk után.
Rövid időre Mécs János helyettese, a szintén korán elhalálozott Radeczky Gábor
került az osztály élére amely betagolódott a megyei Hetényi Géza Kórház sebészeti
osztályába. Néhány évnyi szünet után a jelenlegi osztályvezető Dinka Tibor megújította
a mellkassebészeti tevékenységet.
Kecskemét
A megyei kórház sebészeti osztálya keretén belül működik az ország legfiatalabb
mellkassebészete, vezetője a szegedi iskola tanítványa Kovács Károly.
A hagyományos mellkassebészeti multtal nem rendelkező kórházaink közül ott végeznek több-kevesebb rendszerességgel mellkassebészeti műtéteket ahol a vezető vagy a vezető csapatának tagja mellkassebész szakorvos és rendelkezik ilyen tapasztalattal. Ezek közül meg kell említeni az Orsz.Onkológiai Intézet sebészeti osztályát amelyet Köves István vezet, Nyíregyházát, ahol a megyei kórház sebész osztályvezető főorvosa a Schnitzler tanítvány Nábrády Zoltán, Győrt ahol a mellkassebészeti tevékenység Pellek Sándor nevéhez fűződik és a Kalocsai Városi Kórházat, melynek sebészetét a Szegedről odakerült Vécsei Béla vezeti.