Tartalom

FÜGGELÉK

A MAGYAR MELLKASSEBÉSZETI TÁRSASÁG (MMST)

Szakmai társaságunk 1960-ban alakult meg mint a Magyar Sebész Társaság és a Magyar tbc és Tüdőgyógyász Társaság közös szakosztálya. Adminisztrativ kötődése a két " anyatársaság "-hoz 1999-ig tartott, ekkor jött létre az önálló MMST. Nyilvánvaló azonban, hogy a szakmai kötődés továbbra is fennmarad éspedig a sebész társaság felé azért mert a mellkassebészet művelésére csak az általános sebészetben járatos, szakképesített sebész vállalkozhat, a tüdőgyógyász társaság felé azért, mert a betegek nagyobbik része a mai napig is a pulmonológiai szakhálózat közvetítésével kerül el a mellkassebészhez. Ez, a hazánkban hagyománnyossá vált kettős kötődés oka és egyben következménye annak, hogy az u.n. " általános mellkassebészet levált a szívsebészetről és tartósan nem alakulhatott ki a sok országban integrált "szív-mellkassebészet ".

A mellkassebészek az önálló szakosztály megalakulása előtt az ötvenes évektől az anyatársaságokban kapcsolódtak be a tudományos életbe.
Meglehetősen pontos adatok állnak rendelkezésre arról mikor milyen tudományos rendezvényeken kik szerepeltek és miről tartottak előadást.
Álljon itt egy tömörített illusztráció erről az időszakról.
1949 márciusában a Sebész Szakcsoportban Sebestény Gyula a tüdő és mellhártya sebészetéről, 1950 novemberében a Tüdőgyógyász Szakcsoportban Ungár Imre az extrapleurális ptx-ról tartott előadást.
A szakma története szempontjából a legkiemelkedőbb esemény az 1952 szeptember elején Schnitzler József által Debrecenben megrendezett I. Magyar Mellkassebészeti Kongresszus, amelyen megjelent a korszak majd minden vezető sebésze. Úgy tartjuk számon, hogy ezen a főbb előadásokat tüdősebészeti témákról Sebestény Gyula, Kerényi Imre, Schnitzler József, Ungár Imre, Jós Kázmér, Bikkfalvi András, nyelőcső és cardiatájék sebészetéről Petrovszkij B.V. és Rubányi Pál, szívsebészetről Littmann Imre - tartották. A debreceni rendezvényről sajnos eredeti írásos dokumentumot nem sikerült fellelni, ellenben hosszú utánjárás nyomán előkerült a Sebész Szakcsoport kiadványa amely - helyszín megjelölés nélkül - közli az 1951 junius 8,9,10 - én megtartott sebésznaggyűlés előadásainak teljes szövegét. Az előadások témája mellkassebészeti, az elnöki megnyitót Molnár Béla tartotta és összesen 25 előadás hangzott el, ezek közül az alábbiakat emelem ki:
B.V. Petrovszkij : A nyelőcső sebészet mai állása,
Rubányi Pál : A nyelőcső anastomosisai a cardia jóindulatú szükületei esetén,
Gergely Rezső : Az intrathoracalis nyelőcső plasztikáról,
Lázár Dezső : Új módosításokkal végzett nyelőcsőplasztikák,
Sebestény Gyula : A tüdő nem gümős betegségeinek sebészete,
Kassay Dezső : Tüdődaganatok és bronchoscopia,
Kerényi Imre,Bikkfalvi András : A tüdőrák operálhatóságának kritériumai,
Littmann Imre : Mellkasi műtétek szövődményeinek megelőzése,
Jós Kázmér : Bemutatás a tüdősebészet köréből,
Mester Endre : Mellkassebészeti eseteink analizise,
Lükő Géza,Schnitzler József : Operált eseteink a mellkassebészet köréből.

Az 1953- áprilisi Tüdőgyógyász Szakcsoporti ülésen találkozunk először Kulka Frigyes nevével aki az extrapleurális ptx késői szövődményeiről tartott előadást.
Figyelemreméltó témákra és előadókra lelünk a rendezvényekben gazdag 1954-es évben : Jós Kázmér és Petrányi Gyula a gyermekkori hörgtágulatokról, Dávid Tivadar a tüdő szegmentreszekcióiról, Bikkfalvi András és Dubecz Sándor ( Sebestény Klinika ) a Gebauer mütétről adtak elő.
Az ugyanazon év végén megtartott naggyülésen Ungár Imre és Kerényi Imre külön - a reszekció helye a tüdőtbc kezelésében témáról, Szőts István hét év reszekciós tapasztalatairól, Kulka Frigyes a palliativ reszekciókról, Szarvas Ilona ( Korányi ) a tbc miatt végzett bilaterális reszekcióról, Dimitrov Szokody Dániel ( Sebestény Klinika ) az asthma bronchiale miatt végzett vagosympatikus denervatioról, stb.
1955-ben Balás Attila és Bikkfalvy András az intralobáris sequestratioról tartottak előadást. Ugyanebben az évben került sor az első tüdősebészeti témáju kanidátusi disszertáció megvédésére, Keszler Pál : a reszekció utáni kompenzáció - címen. Meg kell említeni az 1955 évi sebész naggyülést is, amelyen első ízben tüzték napirendre külön referátum keretében az intratracheális narkózist, előadó : Keszler Pál.
1956-ban Schnitzler József a tüdőrákról tartott előadást öt éves tapasztalat alapján. A következő két esztendő a bekövetkezett forrradalmi események miatt kimaradt.
1958-ban " mellkassebészeti ankét "- ra került sor amelynek napirendjén a következő előadásokkal találkozhatunk : Erdélyi László, Padányi Alajos
( Városmajor u.-i klinika ) a tüdőrák néhány kérdéséről, Fábián Sándor a modern mellkassebészeti anaesthesiáról, Keszler Pál, Sarlós Pál az ismételten sikertelenül operált empyemák kezeléséről, Marton György a sürgős tüdőműtétekről, Papolczy Antal ( János Kórház ) a sebészi kollapszusterapia késői eredményeiről.
Ugyancsak 1958-ban rendeztek először vitaestet a kardiorespiratorikus funkció vizsgálatairól a tüdősebéseztben - címen. Résztvevők : Kováts János, Hutás Imre, Vargha Géza, Keszler Pál és Romoda Tibor.
1959-ből kiemelem Ungár Imre - az eredménytelen és szövődményes tüdőreszekció sebészi megoldása és Papp András, Riskó Tibor - a tüdőaspergilloma c. előadásokat.

A megalakult mellkassebészeti szekció első meghirdetett tudományos ülésére 1960 január 20-án került sor a következő előadásokkal : Nádasi Antal, Keszler Pál, Székely Otto - tapasztalataink a tartós gépi lélegeztetés alkalmazásával a postoperativ légzési elégtelenség kezelésében, Scherer Éva, Boda Domokos
( Korányi-László Kórház ) : súlyos respiratorikus határeset sikeres tüdőműtéte gépi lélegeztetés segítségével.
1960 juliusában tüdőrák symposiont rendeztünk figyelemre méltó személyíségek interdiszciplináris részvételével : Kováts Ferenc sen.
( tüdőgyógyászat ), Baló József ( patológia ), Sassy Dobray Gábor ( tüdő cytológia ), Horlay Béla ( bronchológia ), Miskovits Gusztáv
( tüdőgyógyászati torakoszkópia ), Rodé Iván ( sugárterápia ), Ungár Imre
( mellkassebészet ), Sellei Kamillo ( Belgyógyászat ), Sebők Lóránd
( tüdőgyógyászat ).
1961-ben a Városmajor utcaiak közül Erdélyi László, Kendrey Gábor
( patológus )- a diagnosztikus próbaexcisióról, Löblovits Iván, Pintér Endre és Lencz László a postoperativ atelektasiáról - tartottak előadást.
1962-ben kerekasztal beszélgetés zajlott Böszörményi Miklós moderálása mellett - a tüdőtbc helyes gyógyszeres kezeléséről mütét előtt és után.
Ugyanazon év novemberében regisztrálható az első - később ismételten hozzánk látogató - nemzetközihírű külföldi előadó Chuzo Nagaishi Kyotoi professzor személyében, aki Schnitzler József meghívására : a gümőkór helyzete Japánban
és a kavernosztómia az általa kidolgozott technikával - címen tartott előadást.
Az 1963 évi nagygyűlés továbbra is a tbc-re koncentrált, Ungár Imre és Szarvas Ilona, továbbá Schnitzler József és mtsai előadásain túl a szokatlan téma miatt kiemelem Csorba Lajosnak - a Monaldi f. szivókezeléssel kombinált torakoplasztika - címen megtartott előadását, Kulka Frigyesét - az u.n. funkcionális roncstüdőről és Keszler Pálét a postoperativ tüdőtúltágulásról.
1964 februárban - ban hangzott el először előadás a mellkasi deformításokról : Simkó József (Szabadságehegyi Gyrmekszanatórium ), Keszler Pál : pectus excavatum és tüdőfibrosis - címen. 1964 májusában ban Tóth Jenő vándorgyűlést szervezett Szombathelyen, majd augusztusban a debreceniek rendezte országos konferencián vehettünk részt. Ezen több - addig nem tárgyalt téma is szerepelt a napirenden : Schnitzler József, Matos Lajos - szívsérülések sebészi ellátása, Kónya Lajos, Schnitzler József - tapasztalataink a mellkassérülések ellátásában - előszőr számoltak be a mediastinoszkópiáról és a kavernosztómiáról is. Ezen a rendezvényen találkozunk először a későbbi gyakori vendégeink közül az NDK- beli Günther Schoefer ( Vogelsang) nevével, előadásának címe : Die Operationsresultate des Bronchuskarzinoms nach den Salzer Stadien, előadást tartott a mediastinoszkópiáról az ugyancsak keletnémet Kirsch, de szerepelt a külföldi előadók közül Denck is a bécsi Lainzkrankenhausból.

1965- tavaszán Ungár Imre, Domokos Károly, Tompa Ferenc és Csorba Lajos részéről a nem specifikus tüdőbetegségekről és a differenciáldiagnosztika problémáiról hangzottak el előadások, Kulka Frigyes és Baradnay Gyula pedig először szóltak tüdőmetastasis sebészi eltávolításáról. Ősszel ismét a japán Nagaishi tartott előadást éspedig a tüdőrák lymphogen metastasisairól.
1966-ban az emphysema ( e ) volt a kitűzött főtéma. A referátumot Hutás Imre tartotta, Keszler Pál az e.-ról mint műtéti kontraindikációról, Ungár Imre az e. okozta intraoperativ problémákról, Kulka Frigyes és Kovács Bertalan az e.-ról mint önálló műtéti indikációról, Kollár Lajos, Fister Tiborc, Gévai Emil az e. szövődményeiről a János Kórház mellkassebészeti osztálya anyagából - címeken tartottak előadást. Ugyanabban az évben egy másik alkalommal kerekasztal konferenciát rendeztek a tüdőrák operálhatóságáról, melynek Barna László volt a referense és moderátora, résztvettek : Szántó Sándor ( Korányi ), Schnitzler József, Ungár Imre és Kovács Bertalan, hozzászóltak Pécsről Berger Rezső és Alföldi Ferenc, Bajtay Attila ( patológus ), a Városmajor u.-i klinikáról Pintér Endre, Besznyák István és Padányi Alajos.
1968- ból ki kell emelni Ungár Imre " az operált tüdőrák prognózisa " címen megtartott Korányi emlékelőadását.
1969-ből új témának számított Keszler Pál és Hutás Imre előadása : vena cava inferior beszűkítése multiplex tüdőembolisatio miatt.
A hetvenes évek tudományos űléseinek napirendjéből már elegendő csak a témákat kiemelni, ekkorra ugyanis a hazai mellkassebészet tevékenységi köre már gyakorlatilag megegyezett a napjainkban megszokottal.
1970 -ben Kulka Frigyes rendezésében Szegeden a nyelőcső jóindulatú betegségeinek sebészete és a hiatus hernia, 197l -ben a mediastinum sebészete.
szerepelt napirenden, 1972 -ben a fül-orr-gége társasággal közös rendezvényen M.I. Perelman Moszkvából "a légcső sebészete címen " tartott referátumot. 1973-ban ugyancsak a fül-orr-gége társasággal a nyelőcső perforációról,
1974-ben a traumatológusokkal a thorakális és thorakoabdominális sérülésekről tárgyaltunk.
1974 nyarán Keszler Pál kezdeményezésére magyar-francia mellkassebészeti találkozót rendeztünk Budapesten népes francia részvétellel, melyen mintegy 20 előadás hangzott el.
1975-ben a bronchus plasztikáról és anastomosisról, ugyanabban az évben
Csorba Lajos szervezésében a Balatonnál megrendezett Somogyi Orvosnapok
alkalmából a mellkasi behatolások ( axilláris behatolás ) és a nyak határterületi sebészete - voltak a főtémák.
1976-ban került sor első ízben a fiatalok kazuisztikai fórumára,
1978-ban Siófokon - közösen az anaesthsiológusokkal a mellkassebészeti anaesthesia volt a téma.

Bár ekkor a rendszerváltástól még egy évtizednyire vagyunk, itt a narrátornak meg kell állnia. Már az elmondottakból is kiderűl, hogy a magyar mellkasebészek nemzetközi kapcsolatai - a politikai korlátok ellenére - fokozatosan bővültek. Nincsenek publikusan nyilvántartva a szakmai tanulmányutak, ösztöndíjak, csak részben ismert a magyar szakemberek részvétele külföldi rendezvényeken, magyar tagok tagsága és tb. tagsága külföldi társaságokban és folyóirat szerkesztő bizottságokban.
A leginkább nyilvántartott, és méltán kiemelt kapcsolat - a hetvenes évektől egyre aktivabb - magyar-NDK ( bilaterális ), később magyar-keletnémet-csehszlovák ( trilaterális ) szakmai együttmüködés.
2004 májusában Kecskeméten jubiláris ülésen emlékeztünk meg az 1977 évi - Mécs János által Szolnokon rendezett összejövetelünkről melyen ünnepélyes keretek között aláirtuk a magyar-keletnémet " barátsági és együttműködési " szerződést. Abszurd és nevetséges visszagondolnunk a megelőzően mindkét fővárosban elénk tornyosuló bürokrácia és gyanakvás leküzdésésének fortélyos utjára, de akkor ez így működött. Ez a kapcsolat nem csak önmagában volt nagyon gyümölcsöző, de nagyon gyorsan kinyította a kapukat a teljes nemzetközi ( európai és azontúli ) kapcsolatrendszer felé, mert a keletnémet szakmai társaságok belnémet kapcsolatait a legmerevebb politikai rezsim se tudta tiltani és kiküszöbölni, sőt kompromisszumkészségét a legkisebb kockázat nélkül ezen a téren tudhatta bizonyítani. Márpedig ez azt jelentette, hogy az NDK-ban rendezett közös tudományos űléseken rendszeresen találkoztunk nyugatnémet kollegáinkkal, később pedig a szakma máshonnan meghívott prominens képviselőivel akik hamarosan megjelentek itthoni rendezvényeinken is. A " szerződés " megteremtette egyszersmind a két ország fiatal mellkas-sebészei számára a kölcsönös tanulmányutakon, rendezvényeken való részvétel anyagi feltételeit is.
A rendszerváltást megelőző bi-, majd trilaterális rendezvények színhelyei a következők voltak : 1978 -ban Halle, 1979-ben Lückendorf, majd Brno, 1980 : Szombathely, 1981-ben Siófok, 1982-ben Jena, 1983-ban Prága, 1984-ben Berlin, 1985-ben Johanngeorgenstadt, 1986-ban Erfurt, 1987-ben Szeged, 1988-ban : Halle. Természetesen ezzel egyidejűleg nem szünetelt a mellkassebész szekció mástípusu hazai tevékenysége sem.
1979- ben a tüdő és a mediastinum daganatai - c. téma szerepelt napirenden, 1980 szeptemberében pedig - népes delegációval - Párizsba látogattunk a - korábbi pesti összejövetel viszonzásaképpen megrendezett második magyar- francia tudományos ülésre. Ugyanazon év decemberében a János Kórház
II-Sebészeti-Mellkassebészeti osztálya számolt be 20 éves tevékenységéről.
1982- ben a mellkasi műtétek korai szövődményei c.téma szerepelt napirenden.
Rendkíkül gazdag volt az 1983 -as év. Ünnepi tudományos űlést tartottunk Debrecenben Schnitzler József 70 éves születésnapja alkalmából és ugyanabban az évben a Pécsett megrendezett sebész kongresszus keretében ismét ( főleg de nem kizárólag ) francia vendégek látogattak hozzánk.
1985-ben Szolnokon " kardiopulmonológia " címen került sor tudományos űlésre.
1987-ben Szegeden " Sebestény emlékűlést " tartottunk.
1988-ban Kiss J.I. rendezett tudományos űlést a miskolci mellkassebészet munkájának ismertetésére.

A következő két évben az aktivitás visszaesése és a feljegyzések hiányossága jelzi azokat a háttérben zajló változásokat amelyek a szakmai élet határait messze meghaladó jelentőségünek bizonyultak és ezzel a tudományos kapcsolatokat még körülvevő utolsó bürkoratikus akadályok is leomlottak.
A korszak lezárása és a narráció folytatása előtt érdemes még szólni két olyan jószándékú és jellemző kezdeményezésről melyek közül az egyik a hetvenes évek elején, a másik a nyolcvanas évek végefelé történt annak érdekében, hogy elősegítse a magyar mellkassebészek bekapcsolódását az össszeurópai pezsdűlésbe. Köztudott, hogy az akadályok nemcsak a politikai korlátokból fakadtak, de legalább olyan mértékben az utazások finanszírozásához nélkülözhetetlen " valutakeret " hiányából is.
Kedvezőbb helyzetben voltak ebben az időben a jugoszláv kollegák.
Az Újvidék melletti Sremska Kamenicán működő korszerűen felszerelt - a vajdasági Goldmann István által vezetett - tüdőgyógyintézet szert tett ENSZ által finanszírozott " keretekre ", melyekből színvonalas nemzetközi kongresszusokat szervezett és ezeken legalább három alkalommal - akkori ígényeink szerint nagyvonalúan - vendégül tudta látni a magyar tüdőgyógyászokat és mellkassebészeket is.
Egy másik kezdeményezés felett Fausto Bruni a római Forlanini Intézet sebészeti osztályának vezetője, Keyvan Moghissi ( Hull ) az ismert angliai mellkassebész valamint a francia Henry Echapasse professzor ( Toulouse ) bábáskodott. A cél pénzalap létrehozása szponzorok bevonásával a fokozott kelet-nyugati együttmüködés ( felkért előadások, tanulmányutak, rendezvények, folyóirat kiadása , stb. ) érdekében. Moszkvából Mihail Perelmant, Halleból Heinz Neeft, Budapestről Kulka Frigyest és személyemet hivtak meg az együttműködésre. Az események gyorsan túlhaladták a szándékot, de a szoros kapcsolatok megmaradtak.
Kiegészítve és le is zárva a tudományos aktivitás adatait, essen szó végűl a közelmultról, a kilencvenes évektől napjainkig átnyúló periódusról, melyet a szekció önálló tudományos társasággá alakulása tetőzött be.
A magyar - német - csehszlovák trilaterális együttműködés a Csehszlovák Köztársaság kettéválásával automatikusan quadrilaterálissá alakult, az évente sorra kerülő közös tudományos űlések pedig a Kecskés László által 1993-ban Szombathelyen szervezett összejövetel óta az " international thoracic surcical congress " hangzatosabb, de a helyzetnek valójában megfelelőbb elnevezést vette fel, hiszen a résztvevők nemzetisége már jó ideje nagyobb változatosságot tükrözött mint amit az eredeti elnevezés sugallt.
Tehát a kilencvenes- és az ezredfordulón túli évek trilaterális, majd nemzetközi kongresszusainak helyszínei és szervezői a következők voltak :
1992 : Bad Schandau ( Baudrexl, Barthel, Neef )
1993 : Szombathely ( Kecskés )
1994 : Brno ( Wechsler, Capov )
1995 : Frankfurt/Oder ( Morgan )
1996 : Debrecen ( Sz. Kiss )
1997 : Bratislava ( Harustiak )
1998 : Praha ( Pafko )
1999 : Pécs ( Molnár )
2002 : Coswig ( Rolle )
2004 : Kecskemét ( Kovács )

A kilencvenes évek programmjai közül az alábbiakat emelem ki.
1992-ben Kiss J.I. szervezésében Miskolcon az Osztrák Sebész Társaság onkológiai munkabizottságával közös tuományos űlésre került sor a mellkasi daganatok sebészete c. átfogó témáról és ugyanabban az évben első ízben tanfolyam formájában szerepelt napirenden a minimálisan invaziv mellkassebészeti eljárások ismertetése majd " videothoracoszkópos tanfolyam " - címen ilyenre 1993-ban is sor került.
1993-ban Szolnokon Mécs János emlékülést rendeztünk halálának ötödik évfordulóján, 1998 -ban az 50 éves debreceni mellkassebészetet ünnepeltük, ugyancsak 1998-ban Kiss J.I. 60 éves születésnapja tiszteletére a tanítványok Miskolcon rendeztek tudományos űlést.
1999-ben Kulka Frigyes halálának 10 éves évfordulóján a Budapest Körszálóban került sor emlékülésre, majd megünnepeltük a Korányi Mellkassebészet 50 éves jubileumát. 2003-ban a Bajcsy Zsilinszky Kórházban tanitványai Keszler Pál 80 - ik születésnapja alkalmából rendeztek tudományos űlést.
Fentiektől eltekintve mellkassebészeink rendszeresen szerepeltek a kétévente megrendezett nemzeti ill. nemzetközi sebész kongresszusok keretében.
A magyar szakemberek nevei rendszeresen megtalálhatók voltak a European Association of Cardiothoracic Surgery, a European Thoracic Surgical Society, az International Society of Thoracic Surgeons és az " Eurosurgery " kongresszusainak előadói között, sokakat megtalálunk tagjaik, többjüket tb. tagjaik, sőt tisztségviselőik között is. Ugyanez vonatkozik a szakmát integráló nagy nemzetközi tudományos szervezetekre is mint pl. a European Respiratory Society vagy az International Academy of Chest Physicians and Surgeons..

A mellkassebészek közül tudományos fokozatot nyertek időrendi sorrendben a következők :
akadémikus : Besznyák István
tud.doktora : Schnitzler József, Ungár Imre, Kulka Frigyes, Keszler Pál, Kiss János István
tud. kandidátusa : Balás Attila, Pálffy Gyula, Pintér Endre, Békássy Szabolcs, Szentkereszty Béla, Balogh Gábor, Csekeő Attila, Forrai István, Heiler Zoltán,
med.habil. : Molnár Tamás, Vadász Pál

A Magyar Sebész Társaság Balassa emlékéremmel kitüntetettek :
Schnitzler József ( 1975 ), Kulka Frigyes ( 1983 ), Keszler Pál ( 1987 ),
Besznyák István ( 1989 ), Kiss János István ( 2000 )

Kossuth díjas : Sebestény Gyula, Schnitzler József, Rubányi Pál, Littmann Imre,
Petri Gábor

egyet.tanár : Schnitzler József, Ungár Imre, Kulka Frigyes, Besznyák István
c.egyet. tanár : Keszler Pál, Kiss János István
egyet.docens : Pálffy Gyula

A mellkassebészeti szekció ( 1999-től MMST) a tisztújítások alkalmából elnököt, titkárt és többtagú vezetőséget választott. Az elnökök ill. titkárok időrendi sorrendben a következők voltak :
1960 : Ungár Imre, Kulka Frigyes
1966 : Schnitzler József, Mécs János
1975 : Keszler Pál, Mécs János
1979 : Kulka Frigyes, Mécs János
1983 : Kulka Frigyes, Kiss János István
1987 : Keszler Pál, Kiss János István
1991 : Kiss János István, Vadász Pál
1999 : Kecskés László, Vadász Pál
2001 : Kecskés László, Vadász Pál
2003 : Vadász Pál, Sz.Kiss Sándor

Örökös tb. elnökké választották Keszler Pált (1994), Besznyák Istvánt (1997), Pálffy Gyulát (1998 ), Kiss János Istvánt ( 2004 ).
Külföldi tb. taggá : Walter Klepetkot ( Bécs ).
A mellkassebészeti szekció ( később MMST ) - vezetőségének önálló szakmai kollegium hijján - feladata volt tanácsadó testületként résztvenni a szakmaszervezés feladataiban is. Ebben évtizedeken át olyan háttérre támaszkodhatott mint az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, annak keretein belül működő mellkassebészeti tanszék és az intézet szervezési és módszertani osztálya.
Utóbbi naprakész adatokat szolgáltatott ahhoz, hogy a hazai mellkassebészet tevékenysége megfelelhessen az elvárhatónak olyan jelentős népegészségügyi problémák megoldásában mint a tbc és a tüdőrák.
A nyolcvanas évektől a mellkassebészeti osztályok ( részlegek ) statisztikai jelentést készítettek előző évi tevékenységükről és Kulka Frigyes kezdeményezésére minden év márciusában munkaértekezletre gyültek össze a Korányiban, ahol ismertették és értékelték a számszerű adatokat és megvitatták az azokból levonható következtetéseket, tanulságokat.
Ugyanakkkor a titkári beszámoló alapján megbeszélték az előző év tudományos tevékenységét és a következő évre vonatkozó terveket és önálló napirendként megvitatták a szakmaszervezés időszerű problémáit is. Kulka utódai ezt a hagyományt következetesen tovább ápolják.
A mellkassebészeti szekció ( később MMST ) - vezetősége önálló szakmai kollegium hijján - tanácsadó testületként kivette részélt a szakmaszervezés feladataiból is. Ebben évtizedeken át olyan háttérre támaszkodhatott mint az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet keretein belül működő mellkassebészeti tanszék, továbbá az intézet szervezési és módszertani osztálya. Utóbbi naprakész adatokat szolgáltatott ahhoz, hogy a hazai mellkassebészet tevékenysége megfelelhessen az elvárhatónak a jelentős népegészségügyi problémák megoldásában mint ( tbc, tüdőrák stb. ).
A nyolcvanas évektől a mellkassebészeti osztályok ( részlegek ) statisztikai jelentést készítettek előző évi tevékenységükről és Kulka Frigyes kezdeményezésére minden év márciusában munkaértekezletre gyültek össze a Korányiban, ahol ismertették és értékelték a számszerű adatokat és megvitatták az azokból levonható következtetéseket, tanulságokat. Ugyanakkkor a titkári beszámoló alapján megbeszélték az előző év tudományos tevékenységét és a következő évre vonatkozó terveket. Önálló napirendként megvitatták a szakmaszervezés időszerű problémáit is.

Tartalom